– az alábbi írást a FISZ Tér(kép) — Szöveg — Budapest konferenciáján az Újpest-blokk keretében olvastam fel 2022. június 30-án – Azért nem csukjuk be a pinceablakot, mert házi rozsdafarkúak fészkelnek odabent, a csövek és a plafon között. Ez nem olyan igazi pince, egyébként. Nem hideg, penész- és szénszagú, félelmetes, sötét hely, amilyen gyerekkoromban volt…
Kategória: Szöveg
Bőre fehér, mint a hó
Nyár közepére biztosan meggyógyulok, akkor megyünk nyaralni. Nem, nem is nyaralni, üdülni megyünk, üdülőbe, ahol nem tudom, mi van. Üdülés. Színes, játékokkal teli helynek képzelem, ahol, ha felugrom, nem esem azonnal vissza, hanem úszom egy darabig a levegőben, mindenki mosolyog, egész biztosan lehet fagyit enni reggelire, és nekem nincs lázam. Most éppen van, most megint feküdni…
Natália Szeifert: Moments of Mercy
(Kegyelem című novellám Thomas Cooper fordításában megjelent a The Continental Literary magazinban.) Gilda had closed the gate behind her and was setting off down the only street in the village to pay her visits to her elderly patients when suddenly she remembered how she and Peti Sziraki had spent the better part of one morning…
Valós idejű világstatisztika
Aznap este Károly azzal a határozott szándékkal ült le az íróasztalához, hogy most igazán nekifog. Összeszedi a jegyzeteit, és elkezdi begépelni egy fájlba. Ezúttal nem hagyja elhatalmasodni magán a rémületet, amelyet a végtelen fehér felületen magányosan villogó kurzor vált ki belőle, és ezúttal nem bámulja az ablaküveget, aztán nem oltja le a villanyt, hogy a…
Macskafog
Megjelent a Családi Kör – Vajdasági magyar független hetilap 2019. szeptember 19-i számában. (Katt a képre és felnagyul)
Sátorhely, emlékhely
Azt gondolná az ember, hogy szezonon kívül nincs ott senki. És tényleg úgy tűnik, hogy nincs ott senki. Nem hogy ott nincs, de a fehér fényben, ebben az egész, sarkig tárt tájban egyáltalán sehol nincs senki. Az út mellett kétoldalt tintabarnára kopaszodott fák, mögöttük a szántóföldek. A fák, na, azok gyönyörűek. A szántóföldek is, csak…
