Csáth 100 – Novella

Csáth Gézáról nincs időskori kép, hiszen harminckét évesen halt meg. Élete és halála a kutató, a függőségben szenvedő, elveszett ember tragikuma. Az Eső irodalmi lap tavaly, halálának 100. évfordulóján tematikus blokkot állított össze, amelyben arra kért fel szerzőket, hogy képzeljék el, mi lett volna, ha másként alakul. Ha Csáth – vagy Brenner József doktor –…

Karantén napló – Mázlista vagyok

Most vagyok 10 napja önkéntes “házikaranténban”.  (10-én jöttünk meg Erdélyből – erről írok majd azért egy posztot – nem valószínű, hogy fertőzött lennék, a terjedés lassítása miatt vállaltam.) Az jutott eszembe, micsoda mázli, hogy az önként vállalt bezártság tulajdonképpen mennyire nem különbözik a szokott életformámtól. Járvány idején introvertáltak előnyben. A napok majdnem úgy telnek, ahogy…

Valószínűleg tévedek – Gondolatok járvány idején

Az egyetlen mondat, amelyet  leírhatok, az egyetlen állítás, amelyet felelősséggel tehetek a koronavírus-járvány alatt kialakult helyzetről gondolkodva, az, hogy: Valószínűleg sok mindenben tévedek. A tévedés kockázatát vállalva gondolkodom – ahogy mind gondolkodunk. Sokan sokfélét gondolunk, és azt hiszem, hasznos, ha megosztjuk egymással. Nem biztos, hogy most, ebben a pillanatban lesz ennek haszna, lehet, hogy csak…

Valós idejű világstatisztika

Aznap este Károly azzal a határozott szándékkal ült le az íróasztalához, hogy most igazán nekifog. Összeszedi a jegyzeteit, és elkezdi begépelni egy fájlba. Ezúttal nem hagyja elhatalmasodni magán a rémületet, amelyet a végtelen fehér felületen magányosan villogó kurzor vált ki belőle, és ezúttal nem bámulja az ablaküveget, aztán nem oltja le a villanyt, hogy a…

Macskafog

Megjelent a Családi Kör – Vajdasági magyar független hetilap 2019. szeptember 19-i számában. (Katt a képre és felnagyul)

Sátorhely, emlékhely

Azt gondolná az ember, hogy szezonon kívül nincs ott senki. És tényleg úgy tűnik, hogy nincs ott senki. Nem hogy ott nincs, de a fehér fényben, ebben az egész, sarkig tárt tájban egyáltalán sehol nincs senki. Az út mellett kétoldalt tintabarnára kopaszodott fák, mögöttük a szántóföldek. A fák, na, azok gyönyörűek. A szántóföldek is, csak…