Örökpanoráma (2022)

Fülszöveg: A mágikus erővel megszólaló Örökpanoráma több mint egy évszázadot felölelő idejében egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kísérjük figyelemmel. A hegyek közt megbújó Szegélyre fiatal házasként érkezik a gyógyító erővel bíró Mariana és férje, Karel. Lányuk, a tanítónő Catalina és unokájuk, Gilda már született szegélyi, de hamarosan megismerjük a beköltözőket: a Doktort, valamint Valtert,…

Új otthon

A Világháló-Irodalom Alapítvány és a Blinken OSA Archívum DOKU ’22 címen hirdetett irodalmi pályázatot, mely egy meghívásos és egy nyílt pályázatból áll. A meghívásos pályázat résztvevői: Jónás Tamás, Juhász Tibor, Kabai Lóránt, Ménes Attila, Seres Lili Hanna, Szeifert Natália, Toroczkay András és Szilasi László. *** Végigtolom a folyosón a kocsit. A tetején a kiürült gyógyszerdobozok zörögnek, alul…

Dedikálás a Nemzetközi Könyvfesztiválon

Jön a 2022-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, és én is ott leszek a szokott helyen, a Millenárison. Október 1-jén, szombaton, délután 1 órától várlak benneteket szeretettel a Kalligram kiadó pavilonjánál. Minden könyvet aláírok, de legszívesebben a sajátjaimat. 🙂 A szombati és vasárnapi menü a Kalligramnál: Budapesti Nemzetközi Könyvesztivál: 2022. szempteber 19. – október 2. a MILLENÁRISON

Interjú az Örökpanorámáról az Élet és Irodalomban – „Oda a biztonságérzetünk”

Károlyi Csaba beszélgetett velem az Örökpanorámáról (ÉS, 2022. augusztus 26.) – Az Örökpanoráma című új regényed mottóját Albert Einsteintől vetted, így szól: „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.” Miért ezt a mottót választottad? – Az idővel való foglalkozás, mibenlétének felderítése az emberiség egyik legősibb kérdése, vagy ha tetszik, problémája. Úgy gondolom, a huszadik században…

Szeifert Natália: Simítás – Telex tárca

Kazuar Apter belemelegedett a munkába, jól ment, a homloka üdítően gyöngyözött, a lapockái között már hízott az izzadságcsöpp, ami mindjárt elindul lefelé a gerince vonalán. A tavasz első igazán meleg napja volt, minden klappolt, a glett sima volt, a szoba jól szellőzött, örömmel gondolt a hideg sörre, amit este megiszik majd, csak azt a jó kis régi glettvasat sajnálta, hogy az nincs már meg. Az, amelyikkel az apja kicsapta a Marusa szemét.

Egy csóka és más semmi

– az alábbi írást a FISZ Tér(kép) — Szöveg — Budapest konferenciáján az Újpest-blokk keretében olvastam fel 2022. június 30-án – Azért nem csukjuk be a pinceablakot, mert házi rozsdafarkúak fészkelnek odabent, a csövek és a plafon között. Ez nem olyan igazi pince, egyébként. Nem hideg, penész- és szénszagú, félelmetes, sötét hely, amilyen gyerekkoromban volt…