„Grafit hallgatott, a csempének vetett háttal, leforrázva ült, gondolkodott. Idén ősszel lesz harmincöt. Még vele is történhet valami. Tartózkodási hely, ennyi jutott eszébe. Egész felnőtt életében egyszer sem volt ott a lakcíme, ahol éppen lakott, neki legföljebb tartózkodási hely volt az irataiban.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. „Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk Maradunk itt,…
Az éb(e)renlét művészete
Azt, hogy ébren vagyok (hajnali fél háromkor, teszem azt), onnan tudom, hogy arra ébredek, hogy Edicska* belecsámcsog a fülembe. Nem közvetlenül csámcsog bele, a mi gettónkban olyan közel vannak az ablakok, hogy ilyenkor, amikor egyébként csendes a világ (csendes, csendes, de soha nem néma, soha nincs csend, nem tudom, észrevetted-e már, csend, a csönd nem…
Próbálkozni a lehetetlennel – A jövőtlenség nemzedéke. Interjú a 168 Órában
Szerző: Pungor András A rendszerváltozás fejetlenséget hozott a harmincas-negyvenes generációk életébe, és bizalomvesztést okozott, ami nincs feldolgozva, és mintha nem is lenne rá igény vagy lehetőség – mondja Szeifert Natália, aki Az altató szerekről című könyve után most új regénnyel jelentkezett. A Mi van veletek, semmi? című kötet hőseinek még nem volt állandó lakásuk, életük,…
Semmi, csak az élet – Népszava, kritika a Mi van veletek, semmi?-ről
F. Szabó Kata Mi van veletek, semmi? – lép be minden áldott nap ugyanabban az időpontban az egyik mellékszereplő, idős „kocsmabútor” a regény legfontosabb helyszínéül szolgáló Mexikó nevezetű kricsmibe. És tényleg, az előbb-utóbb mindig ott landoló törzsvendégekkel nincs semmi. Legalábbis semmi olyasmi, ami fontos vagy említésre méltó lenne, csak történnek a mindennapok, amik valahogy szinte…
Interjú – Váci ESTV
A váci televízió Hazai című műsorában volt látható a Lakatos Ádám készítette interjú. Az ESTV Facebook-oldalán: VIDEÓ
Péterfy Gergely Szeifert Natáliáról
Ha én prózát olvasok, meg ha prózát írok, leginkább zenét akarok írni meg olvasni. Ez a mondat leírva sokkal meredekebbnek néz ki, mint elgondolva, de ez a zene kockázata is, belül mindig intenzívebben szól. Meg mindig szól. Mindig szól odabent valami zene, megy valami ritmus, amelyre gondolatok akadnak, meg felizzanak, felugranak a képek a belső popup…
