The Golden Mean

Emlékeztek, amikor tavaly nyáron az őrült körutazós nyaralás során Saint-Tropez főterén lefényképeztem Carole Feuerman szobrát? Most megtaláltam a videót, ami azt is megmutatja, hogyan készült.

Az ideiglenes elhelyezők kicsit gondban lehettek, mert persze hogy a parton látványosabb lett volna (ott is volt kortárs szobor, Bernard Bezzina test-töredékei), itt viszont lehet, hogy többen látták. Ezen a képen valóban nem érvényesülnek az arányai:

Ezen talán jobban érzékelhető a hatás, amit az egyszeri felfedezőre tesz:

Feuerman hiperrealista szobrainak modelljei általában úszók, fürdőzők, a test szépségével mesél. Ebben a videóban ő maga mutatja meg, hogy készült a The Golden Mean, láthatjuk az eredeti test tulajdonosát is (akit megkérdeznék, milyen érzés a saját testét felnagyítva, szoborba öntve látni):

Reklámok

Wolfgang Stiller és a gyufaemberek

Lenyűgöz, sőt nem túlzok, ha azt mondom, csodálattal tölt el, amikor egy művész egy ék-egyszerű dolgot képes valami magasabb szinten megfogalmazni. Vagy újra. A magasabbat azért kurziválom, mert bajom van vele, de ha az ember le akar írni valamit*, kénytelen kompromisszumokat** kötni. A magasabbat tehát úgy értem, hogy új eszközökkel vagy új(nak ható) látással közelíteni a tárgyat, ami az adott esetben – azaz Wolfgang Stillernél – a szó minden értelmében megformálást jelent.

Nézzük csak, milyen végsőkig lerágott csontot vett elő: gyufa-ember-élet.

Wolfgang Stiller: Matchstickmen

A gyufa (minden kisgyerek tudja) antropomorf dolog, feje és teste van, vagy éppen alkatrész, belőle lesz a pálcikaember keze-lába, a gesztenyebaba végtagjai. A gyufa (fellobbanása, lángolása, ellobbanása) mint az élet szimbolikája (giccses) megunt toposz. A drámai hatást Stiller nemcsak azzal éri el, hogy a gyufa feje nála nem szimbolikus, tényleg emberfej, hanem a méretekkel. A képeken látható szobrok mind „életnagyságúak”, azaz valódi 1:1-es fejeket látunk a „gyufaszálak” végén.

Mindez kint és bent egyaránt működik. Műtermi installációként:

És a szabadban, például a norvégiai Dale-ben:

A Matchstickmen című szoborsorozat darabjai hulladékfából és műanyagból készültek. Stiller sokféle anyagot használ az objektjeihez ásványoktól a latexig. Egy példát mutatok a sokszínűségre, azért ezt, mert az Éléskarma jutott róla eszembe –  de a poszt alján megtaláljátok a honlapja linkjét további ismerkedésre.

Wolfgang Stiller: Wunderkammer

Wolfgang Stiller 1961-ben született Wiesbadenben (Németország).

A művész honlapja itt »

___________

*És mindig le akar.

**A kompromisszum a megoldások azon civilizált formája, ami senkinek sem jó, de tűrhető. Egy darabig.