Bálványok bukása – Meghívó

Az a megtiszteltetés ért, hogy magam is részese lehetek Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikus, Érdemes Művész
Bálványok bukása. 500 éves a reformáció 50 rajz – 50 gondolat című nagyszabású kiállításának és a hozzá kapcsolódó könyvnek. Több mint fél éve a közé az 50 alkotó (képzőművészek, írók, művészettörténészek) közé választott, akiket felkért, hogy meghatározott (rövid) terjedelemben a reformáció fogalmáról szabadon asszociálva írjanak szöveget a készülő kiállításra, amelyen a grafikáihoz társítva láthatók/olvashatók lesznek november 8-án a Gaál Imre Galériában (Bp, 1203, Kossuth Lajos Utca 39.). A grafikákból és írásokból különleges könyv is készül, így a megnyitó egyben könyvbemutató is. Ez egy igazán nem mindennapi, gigantikus vállalkozás, ha tehetitek, ne hagyjátok ki! Én ott leszek.

A táncművészeti előadással egybekötött megnyitó 17:00 órakor kezdődik, a belépés ingyenes. További részleteket a Facebook-eseménynél találtok: ITT.

Reklámok

Hát, így állunk, Pablo

Naplovam

A Magyar Nemzeti Galériában még július végéig megnézhetitek a több mint 100 Picasso-művet felvonultató kiállítást, érdemes. Most azonban egyetlen kiállított mű miatt írom ezt a posztot, mintegy emlékeztetőül magamnak.

A Női fej miatt.

Nyilván sokan ismeritek ezt a szobrot, én a maga valóságában most találkoztam vele először, és letaglózott.

Olyasmi ez, mint kamaszként meglátni élőben egy híres embert, mondjuk egy zenészt vagy színészt, akiért rajongott az ember. Csak olyasmi, de nem ugyanaz, mert persze hogy egy érdekes, sőt izgalmas szobornak gondoltam eddig is, de most, hogy tényleg láttam, már zseniálisnak és lenyűgözőnek találom.

Arról van szó, hogy az igazi műalkotás bizonyhogy megteremti a saját auráját/terét/közegét, amivel levesz a lábról. Az észről. Sose hagyjátok ki, ha élő vagy holt művész munkáit eredetiben láthatjátok. Nem biztos, hogy minden nagy élmény lesz, de ezt az élményt semmiféle virtuális túra nem tudja visszaadni. Erről ennél többet itt most nem is érdemes mondanom, elég az hozzá, hogy beléptem a kiállítás terében abba a szakaszba, ahol ott áll ez a hatalmas (szerintem kb. másfél méter magas) szobor, körüljárhatóan, és én ott keringtem körülötte, mint a bolond lepkék a fény körül.

Sokkal, de sokkal másabb, sokkal több, mint akár ezeken a képeken:

picasso-noi-fej

Hát így állunk, Pablo. Amúgy a Múzeum Shopban már borstartó is vagy, Dalí mellett (Salt & Pepper, Salvador & Pablo) és zokni is, az mondjuk saját jogon. Csak, hogy tudd.

Felnőtt mesék – meghívó

A legfontosabb információt haladéktalanul, rögtön a bejegyzés elején tartom tisztességesnek közölni: POGÁCSA NEM LESZ!

Tudom, ez fájó pont, sokakat elriaszt, elkeserít, de azért elmondom azt is, hogy mi lesz, hátha mégis találkozunk.

Legelőször is, 9 kép, Császár Norbert festményei (alább a meghívón látható belőlük), és 9 mese, de felnőtt – kilenc szerzőtől, akik ott a helyszínen fel is olvassák ezeket. Mármost, hogy mit jelent a „felnőtt mese”, én nem tudom (felnőtt filmről például van némi fogalmam), és ez már csak azért is érdekes, mert az egyiket én írtam.

Szóval, alighanem lesz itt meglepetés is. A művész maga még azt is mondja, hogy:

Jöjjön az is aki nem szereti a hagyományos kiállító helyek hagyományos megnyitóit! Mert a támogatói jegy fejében igazi underground házibuli élményben lesz része.
Képek, mesék, fröccs, barátok…

Amiben pedig én bízom: hogy sör is lesz. November 18-án fog mindenre fény derülni, gyertek a Dessewffy utca 21 szám alá, vagyis a mellette lévő pincelejárón át ATTENTION – A helyre, este 7-re!

Addig is, a Facebookon, az esemény oldalán találtok mindenféle információt, bekattinthatjátok, hogy jöttök, meghívhatjátok az ismerőseiteket és egyéb, minden alkotó számára örömteli dolgot tehettek, de a legjobban mégiscsak akkor fogunk örülni, ha el is jöttök. Szeretettel várunk mindenkit!

A képes fele:

 

Padlószint a Szikla Ötben – Amikor az egy négyzetméterre jutó Szeifertek száma meghaladja az éves átlagot

Történik Zircen, Szikla utca 5-ben, folyó év augusztusának második napján, szombaton.

Különleges és mindig örömteli pillanat, ha összejön egy család, kivált ha olyan terebélyes, mint a miénk. Négy testvér (György, Attila, Judit és én), férjek, feleségek, gyerekek, az testvérek közt is tizenöt ember, és mivel a gyerekek is lassan felnőnek, a család folyton bővül.

Általában karácsonykor vagyunk jelen teljes létszámban, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy nem csak az országon belülről gyülekezünk. Nyaranta is szeretünk összejönni – ilyenkor azért nem mindig sikerül mindenkinek ott lennie -, ahogy idén is tettük, csakhogy most plusz apropó is kínálkozott, kiállítást nyitottunk.

Az uralkodóosztály részéről megjelent körünkben Frigyes:

Frigyes a Szikla Ötben

Az őszinte öröm megtestesülése, Butch:

Butch

Lehetett a teraszon ücsörögni, amíg készült a tárlat:

2 Kormos, 2 Szeifert

Szeifert György, aki amellett, hogy a testvérem (sőt a legidősebb testvérem, a sorban az első, két bátyám közül a bajszosabb és szemüvegesebb), a zirci, nagyon bonyolult és rendszeresen változó nevű, de mindenképpen III. Béla… Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művésztanára és oktatásvezetője (és még az is lehet, hogy rosszul írtam), azt ötölte ki, hogy, a saját házában, a Szikla 5-ben galériát nyit, azaz a központi helyiség egyik nagy falfelületén alkotók bemutatkozására ad lehetőséget.

Itt még üresen a fal:

Szikla Öt - üres fal

A házi galéria a Szikla Öt nevet kapta (milyen mázli, hogy nem a Köztársaság utcában laknak, az Alkotmányról nem is beszélve), és az ötös szám jegyében működik (egy alkotótól öt kép, megynyitó öt percben, délután ötkor stb.), fent van a Facebookon is, ismerősnek jelölni ér, sőt érdemes.

A galériatulajdonos (az egyik, mert a másik Gyöngyi, a felesége) dolgozik a képcímeken:

Szeifert György munka közben

Otthon mindenkinek ötöst ad – a Veol cikkéből mindent megtudunk a számmisztikáról és az első kiállítás megnyitójáról, ahol Sudár Péter festményei kerültek a falra. (Különben én például láttam olyat, hogy ötöst adott iskolában is. Tényleg.)

Augusztus 2-án tőlem került öt kép a Szikla Ötbe, de most se nem grafika, se nem festmény, hanem fotó, ami azért is érdekes, mert egy nagyobb projekt része.

A kurátor és a galériatulajdonos (aki különben a másik) munkában:

Szeifert Judit és Szeifert György

Talán ismeritek a 365 napos kihívást, amit 2014-re hirdettem (magam magamnak), és az ittgyujtomakApeket.wordpress.com-on teljesítem – eddig zökkenőmentesen -, minden napra egy lábat tartalmazó fényképpel. Július végén, az addigra összegyűlt kb. 200 képből választottam ki azt az ötöt, amiről nagyítás készült.

A miénk kiállítás szempontjából elég praktikus család, pont van egy művészettörténészünk, Judit, aki örömmel vállalta a megnyitót – az öt percen ugyan túlszaladt, de ez azt is jelentette, hogy annyival többet kacaghattunk,  úgyhogy, azt hiszem, családon belül megengedhető.

Itt nyílik (Kelemen Gábor fotója):

Padlószint megnyitóA kiállítás (a teljes megnyitó videón itt van) a Padlószint címet kapta az első lábfényképalbumom után, ahol elkezdtem ezt a lefelé tekintő paparazzizást – tulajdonképpen ezt folytatom az idei projektben, csak nehezebb dolgom van, mint mobiltelefonnal vagy kis géppel, mert a nagy fényképezőgéppel feltűnőbb vagyok, sajnos sok remek lehetőség így egyszerűen kimarad.

Ahogyan a másik bátyám, Attila is kimaradt minden fényképről, nem tudom, hogy csinálta, de ha bent fényképeztem, kint volt, ha kint, akkor bent, valahogy így lehetett. De nagyon jót beszélgettünk sötétedéskor a teraszon. Legközelebb hozok róla is képet.

A 365 napos sorozat azonban továbbgondolásra ad lehetőséget, amit reményeim szerint 2015-ben megvalósítok és bemutathatok. A Szikla Ötben a kiállítás szeptember végéig megtekinthető – addig pedig itt van még néhány hangulat:

Virág az ablakban

Frigyes ismét

Szeifert György forgófejű kőszobra

Padlószint - vendégkönyv

A Szikla 5. kertje

Butch megint

Váza

 

Ő szire mé nyei vel

Szegedszombat

Kiállításra készülünk.

Egy szép szombat Szegeden, amit legutóbbi látogatásom óta egészen új fényben látok – már csak azért is, mert több mint tíz éve jártam ott utoljára (pedig még családi kötődés is van). A belváros elbűvölt a tisztaságával, nyugalmával, a fagyiról nem is beszélve. (Az A Capellában a sport szelet gyakorlatilag egy gombóc csokis süti. Hm. Csak úgy mondom.)

És ez még csak előkészület, mert nemsokára gitárzene, színes grafikák, még a Láz is felbukkan, lesz pezsgő, pogi és persze abszint. Tulajdonképpen egy papíron már meglévő tárlat valósul majd meg (emlékeztető májusból) Szegeden, a La Fée Verte abszintozóban, november 11-én, ahová máris szeretettel hívlak benneteket – még pontosítok majd.

Készülünk tehát. Addig is:

Képeim megérkeztek Szegedre

A képek már ott vannak

Helló, Atti!

Helló, Atti!

Kandzsi házam falán

Kandzsi házam falán

Has, alkos

Has, alkos

Ő szire mé nyei vel

Ő szire mé nyei vel

Péntek ablakában csütörtök ül

Péntek ablakában csütörtök ül

Vége a Virágnak

Vége a Virágnak

Sarkos

Sarkos

Égszín

Égszínhabos

Fekete ház

Drótos

Álogház

Bi onytalan ideig árva

Száz év. Vagány.

Száz év. Vagány.

Rozsdamentes

Rozsdamentes

Zelet - Nyugat

Zelet – Nyugat

Trükköz

Trükköz

Egyest vagy hatost kell dobni, hogy továbbmehess

Egyest vagy hatost kell dobni, hogy továbbmehess