Karantén napló – Mázlista vagyok

Ekkor:

Most vagyok 10 napja önkéntes “házikaranténban”.  (10-én jöttünk meg Erdélyből – erről írok majd azért egy posztot – nem valószínű, hogy fertőzött lennék, a terjedés lassítása miatt vállaltam.)

Az jutott eszembe, micsoda mázli, hogy az önként vállalt bezártság tulajdonképpen mennyire nem különbözik a szokott életformámtól. Járvány idején introvertáltak előnyben. A napok majdnem úgy telnek, ahogy eddig.

Azért persze tudjuk, hogy ami majdnem az – az nem az.

Nagyjából heti két alkalomra szűkítettem a kijárást, csakis boltba és vissza. (Jó, itt van egy erdő, ahova bármikor ki tudok úgy menni, hogy ne találkozzak emberrel vagy legalább öt méterre elkerüljem.) Nekem ez a három nap mindig a fordulópont – ez is mázli, hogy ezt tudom magmaról, van rutinom az itthonmaradásban. Dolgozom, és most új dolgokat is csinálok, pedig semmivel nem lett több időm. De kitör belőlem a szociális érzékenység, és nemcsak felajánlom a környezetemben élő időseknek, hogy bevásárolok nekik, de azokra is gondolok, akik most igazán bezárva érzik magukat és mindennek örülnek, amivel el lehet ütni az időt. Belekezdtem például egy hangoskönyv-projektbe, amit régóta terveztem. Szerencsére épp van új hangcuccom hozzá. Igaz, hogy podcastozásra szereztem be, de egyelőre szó sem lehet arról, hogy személyesen találkozzam azokkal, akikkel könyvekről akartam beszélgetni. Most használom hát másra. Felolvasom A civilizált emberiség nyolc halálos bűnét, minden nap egy fejezet, ezzel mindjárt kipipálunk nyolc napot, sőt kilencet, mert az előszót is felvettem külön – igaz, egy-egy fejezet átlagosan csak 10-20 perc (felvenni, megvágni persze sokkal több), de mégis, van valami kapaszkodó, és a napi hallgatószámot elnézve, ez most sokaknak jelent valamit. (A poszt alján belinkelem az eddig kikerült fejezeteket.) A valami is valami.

Szóval: introvertáltak előnyben. Írók a magányukban, ugye, és ez majdnem olyan. Mintha mindig is. De nem. Mert most nem a saját depresszióm vagy valami elborult alkotói időszak tart itt bent. Most kényszer. Mondom: a majdnem-nek mindig nagy jelentősége van. A majdnem az az, hogy nem.

Nagyon kevés dologra tudok koncentrálni. Arra is csak rövid ideig. Sosem éreztem ennyire szükségét valamiféle napi rutin kialakításának, mint most. De eddig nem sokra jutottam vele.

Tegnap kint jártam. Itt nálunk teljesen oké minden. Nagy távolságok az emberek között, türelmesen, egymástól méterekre álldogáló emberek a posta meg a patika előtt, egyszerre csak 10 ember a DM-ben, tisztes távolság az Aldi pénztáránál. Mosom a kezem. Kicsit takarítok is, plusz a rendszeres felmosás. Kilincs! A kilincs kulcsfontosságú, haha. Hülyébbnél hülyébb vicceken röhögök. Fontos. Röhögni fontos. (- Mennyi a beugró? – Két korona. – Annyit még pont ki tudok köhögni.)

Minden nap átismételek egy kandzsit. A mai: 員 (kb. az angol ‘member’ rá a legjobb fordítás)

Rájövök, hogy a legfontosabb dolog, amire most szükség van (lenne), az a türelem.

Én amúgy azzal jól állok. Nagyon sokáig tudok például megmagyarázni, ha sokáig kérdeznek, nem veszítem el a türelmemet. A laptopom olyan lassú néha, hogy bárki, aki látja, azt kérdezi, hogy bírom idegekkel. Elég jól. Kinyitok egy ablakot és megvárom, amíg betöltődik az oldal. Hol két másodperc, hol fél perc, engem ez nem tud felidegesíteni. Sok hülyeséget olvasok értelmes emberektől a járvány kapcsán, és nem húzom fel magamat rajta. Igaz, már nem is szólok semmit.

Azt mondják, fontos lenne, hogy ne foglalkozzunk egész nap a járvánnyal. Oké, felolvasok, főzök, napi kandzsi. De tudom, ahogy mindenki tudja, hogy ettől függetlenül vagy ezek mellett, szóval, hogy állandóan és mindig mégis. Mint a viccben. Hogy mindenről az jut eszembe. Eszünkbe. Na. Ezért írom, hogy aki olvassa, tudja, hogy nincs ezzel (sem) egyedül.

~~~~~~~~~~~

Hangoskönyv epizódok a SoundCloudon:

A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Ha feliratkoztok a csatornára, nem maradtok le a továbbiakról: SoundCloud – Szeifert Natália

Vagy kövessetek Spotify-on, ott is minden ugyanígy: Spotify – Szeifert Natália

Facebook-oldalamon is minden nap ott vannak a friss dolgok: Fb – Szeifert Natália

Ne veszítsük el egymást! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.