219.

Homokvár építés. Kell hozzá: homok, víz.

A homok szárazon alkalmatlan a várépítésre, de még a belerajzolt koncentrikus formák megőrzésére is. A továbbiakhoz a két kezünk elég, szükséghelyzetben akár egy is. Első lépés a vártorony kialakítása, majd a falazat és a bástyák következnek, akár egy valódi várnál. Maroknyi nedves homokból épülnek a részek, kupacról kupacra tapasztva. A vár kezdetben nem hasonlít semmire, de ettől ne ijedjünk meg, ki fog alakulni. Az egyenetlen formákat aprólékos munkával kisimítjuk, egyengetjük, megtisztítjuk a feleslegesen felhordott anyagtól. Előfordulhat, hogy a várat körbejárva aránytalanságot látunk, ilyenkor újra kell gondolni az egyes részek egymáshoz való viszonyát, azután az új tervnek megfelelően elvégezni a módosításokat. Esetenként ez bontással és újraépítéssel jár, amely meglehetősen kilátástalanná teszi a vállalkozásunkat, ilyenkor különösen fontos, hogy ne engedjük kiszakadni magunkból a vár ideáját. Ne keserítsen a kezünket millió mikrosérüléssel kínzó homok alattomossága. Ha a várunk már nem szenved aránytalanságban, újból az egyenetlenségek kiegyenlítésére, a fölösleges dudorok lesimítására, a lyukak óvatos betapasztására kell koncentrálnunk. Ez a munka türelmet, sok hátralépést és szemlélést és némi kézügyességet igényel, de igazán csak ez éri meg.

Mérettől függően néhány óra alatt előáll majd a vár, amely elsőre elkeserítően nem emlékeztet majd az ideára, amely alapján építeni kezdtük. De ne csüggedjünk. Minden homokvárnak meglesznek a lakó és csodálói, kritizálói és gyűlölői, mielőtt végleg porrá omlik.

Reklámok