145.

Amikor elkezdtem, azt hiszem, nem tudtam, hogy nemcsak a türelemjáték (meg a légzőgyakorlatok stb.) lesz a lényeg. A türelemhez van köze egyébként.

Ez a lassúság gyakorlása. A lassúság újrafelfedezése és kitartó gyakorlása.

Nem szaladni elébe a dolgoknak – ez akkor is így van, ha az egész egy nagy elébeszaladás – nem lenni tudatában a legjobb pillanatokban is annak, hogy mindjárt vége van, hanem benne maradni, ahogy a rossz pillanatokban is, akár napokig, hetekig, ráérni kivárni ahogy elgörgetik magukat, órára óra, napra nap, színre szín és így tovább. Arra az egyre figyelni, hogy létezik a haladás (hiába látszik nyugalomnak), és megvan a saját tempója. Kiengedni az irányítás kényszere alól azt, amit nem irányíthatunk. Hagyni lassúnak lenni, ami lassú.

Ez könnyűnek hangzik, és egyszerűnek. Mégis száznegyvenöt nap.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.