28.

A megdöbbenés meg-megújuló lökésekkel, többnyire váratlanul teríti le az ember ép(nek gondolt) elméjét. A felfogatatlan dolgok felfoghatatlanok maradnak egy életre. Az agyunk már csak ilyen, van, amit nem tud bevenni, forgatja, kiköpi, és valahányszor újra szembesül vele, ugyanannyira letaglózza. Ilyen értelemben tehát nem beszélhetünk tanulási folyamatról.*

Aztán váratlanul az jut eszembe, hogy például öt év (jaj, az idő, megenst) az az én felnőtt életemnek a negyede. Milyen viszonylagos minden. Milyen sok. Egy negyedet kidobni valamiből. Negyed kiló kenyeret. Negyed trappista sajtot. Negyed(ik) gyereket. Negyed órát minden órából. Sok.


*Be kell látnom, hogy a tanulásban hiszek. Éppen annyira, amennyire az iskolákban nem. Úgy hiszem, hogy minden tanulható*, kivéve talán a viszonyunk az iskolákhoz.


*És teljesen semmi meg nem tanulható.

Reklámok