24.

Van a vágy az állandóságra és a rettegés az unalomtól. Sok ilyen összeegyeztethetetlenség munkál bennünk, asszem.

Reklámok

23.

A sokat emlegetett pozíció problémája tulajdonképpen nem térbeli, hanem időbeli. Az időbe kényszeredettség (vetettség) nehezedik ránk, ettől tűnünk olyan szánalmasnak. Van tehát a jelen pillanat, amely parányiságában tűnik el a felfogóképesség elől, nagyobb léptékekre, másodpercre, órára, napra van szükségünk. Jó, akkor van a mai nap. De ez az állítás csak eddig a pillanatig igaz, a következő pillanatról nem tudunk semmit, lehet, hogy nincs.

Mégis kidugom a lábujjamat a (közel)jövőbe, arra gondolok, hogy holnapután például lesz egy jó kis zongoraest. Egy jónak ígérkező zongoraest, s nem gondolok arra, hogy lehet, hogy nem is lesz holnap. Arra is csak zárójelben (gondolok), hogy lehet, hogy nem is lesz jó.

21.

A kisebb visszaesések természetesek. Mit várnánk három héttől? Már három hét. Egy-két hónap és túl vagyunk a túlélési ráta szempontjából legrizikósabb időszakon. Tessék akkor sóhajtani, ha másképp nem megy az a kibaszott légzőgyakorlat.

Nevetünk. (Az arcizmok uralása nem csak az arcizmok uralása.)

20.

Nem lehet mindig elölről kezdeni. Ha elrontod, akkor hátulról.  Tegnap elrontottam, de ma kijavítom. Felveszem a fonalat.

Van a test és ami vele jár, van helyzete a világban, beáramlik a levegő és ki, nincs előtte, nincs cél, valamit biztos kihagyok, arcizom, has, hát, végtagok, a nyak, az begörcsöl, de el fog múlni, most már minden rendben lesz, három ütem, orron át belégzés, menni fog ez, itt dögöljek meg, ha . Menni fog.

19.

Örömmel tájékoztatjuk, hogy örömmel tájékoztatjuk. Ridegségünket ne tessen magára venni, fél évtizeddel ezelőtt például viszonylag fiatalnak és érdekesnek tetszett számítani. Ezalatt azonban csupa marhaságot tetszett csinálni. Az az igazság, hogy már rég elegünknek tetszik lenni magából. Tetejébe a különféle ki nem mondott gondolatainkat ennyi idő alatt sem tetszett megtanulni kiolvasni az éterből. Tessék lenni szíves lapozni. Támogatásunkra természetesen továbbra is számíthat.

Szív. üdv.

18.

Teljesen mindegy, hogy előre megírtam-e ezeket a bejegyzéseket, vagy minden nap itt ülök és írom, egyesével. A fontos, hogy este tíz körül itt legyenek. A folyamat követése, a napok számlálása, a dolgok rendeződése akkor szép, ha nem függ attól, hogy én hol én hol vagyok.