365/135 – Szép

Mától a Szépírók Társaságának tagja vagyok.

Ez azért is említésre méltó dolog – azon túl, amiért egyébként -, mert egész eddigi életemet “megúsztam” anélkül, hogy bárminek (párt, szervezet stb.) tagja lettem volna. Most először fordult elő, hogy  – hosszas mérlegelés, meg- és rábeszélés után – önszántamból tag óhajtottam lenni valahol, s így az is először fordult elő, hogy felvettek valahova. Tehát mindenképpen nagy nap ez a mai.

Több oka volt ennek, de egyet említek, ami a többivel összeadódva juttatott végül döntésre, ez pedig az volt, hogy vannak olyan idők, amikor ha nem is feltétlenül muszáj, de talán mondhatom úgy, hogy érdemes odaállni valahova. Részévé válni valami olyannak, amit vállalhatónak tartunk, szemben mindazzal, aminek akaratunkon kívül része vagyunk, és amit olyan sokszor tartunk vállalhatatlannak.

Köszönettel tartozom mindazoknak, akikkel erről korábban beszélgetnem lehetett, az ajánlásokat megíróknak, és a Szépírók Társaságának a felvételért.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s