365/124 – Habcsókember

Megvan az a jelenet a Szellemirtókból, amikor nem szabad semmire gondolni, mert megelevenedik, és az fogja őket kinyírni, amire gondoltak?

És akkor persze poénból a habcsókemberre gondol valamelyik, mert hát az aztán tuti, hogy nem tud senkit kinyírni. És akkor felhangzik a dübörgés, ahogy közeledik a felhőkarcoló magasságú habcsókember. Amiről minimum azt lehet feltételezni, hogy mindent kinyír, ami az útjába kerül.

Jutott eszembe a minap, amikor ez tornyosult fölém:

És arra gondoltam, hogy minden félelmetes, ha elég nagy, vagy elég habcsók.

Reklámok