Munkácsy és Tolsztoj

Munkácsy Mihály

Munkácsy Mihály

Vagy talán helyesebb cím lenne: Tolsztoj és Munkácsy.

Az Anna Karenina első olvasásakor azt hittem, a tyúk volt előbb, de kiderült, hogy a tojás, és még az sem biztos, hogy közük van egymáshoz, illetve, ha van is, nem úgy, ahogy gondoltam.

De lássuk a részleteket!

Az Anna Karenina ötödik részének 9. fejezetében kerül először színre Mihajlov a festőművész, akivel Vronszkij és Anna akkor ismerkednek meg, amikor egy rövid időre Olaszországban telepednek le (meg is festetik vele Anna arcképét). Innen idézem:

„A szerep, amelyet Vronszkij kiválasztott, átköltözésükkel tökéletessé vált; Golenyiscsev révén néhány érdekes alakot ismert meg s első időben nyugodt is volt. Egy olasz festőtanár vezetésével természet után festett tanulmányokat, s a középkori olasz életben mélyedt el. (…)

– Mi csak élünk és nem tudunk semmit sem – mondta Vronszkij egy reggel a hozzá érkező Golenyiscsevnek. – Láttad Mihajlov képét? – mondta s egy frissen érkezett orosz újságot adott oda neki s megmutatta az orosz festőről szóló cikket, aki itt él, ugyanebben a városban, s most végzett be egy képet, amelyet rég emlegetnek már, s előre meg is vásároltak.

(…)

– Mit ábrázol a kép? – kérdezte Anna.

– Krisztust Pilátus előtt. Krisztust mint zsidót állítja oda, az új iskola minden realizmusával.”*

munkacsy-krisztus-pilatus-elott

Lev Tolsztoj

Lev Tolsztoj

Kinek ne jutna eszébe erről Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának első darabja, a Krisztus Pilátus előtt?

Ráadásul Mihajlov életútja, karaktere nagyon hasonló a mi festőnkéhez, ő is szegény sorból származik, nem részesült a festőakadémia előtt semmiféle képzésben, és éppen olyan becsvágyó és gyötrődő, mint Munkácsy. Kis kutatás után azonban rátalálunk a megfejtésre:

Tolsztoj 1873 és 1876 között írta az Anna Kareninát, tehát évekkel azelőtt, hogy Munkácsy megfestette volna Krisztusát

írja Lipp Tamás az 1993-ban megjelent A sátán körzője című könyvében. Ez azonban nem jelenti, hogy nem lehet kapcsolat a fikció és a valóság között, csak éppen nem úgy, ahogy hirtelen felindulásból gondolnánk.

[Munkácsy] 1880 júliusától kezdve egy esztendőn keresztül dolgozott a Krisztus Pilátus előtt című képén, a műhöz több színváltozatot és tanulmányt készített, mindegyikhez élő modelleket használt fel. Nem sikerült befejeznie a munkát 1881 tavaszára, amikor a párizsi Szalon megnyílt, mivel családi tragédiák nehezítették életét. Újszülött gyermeke meghalt, palotája pedig kigyulladt. Sedelmeyer saját palotájában állította ki a művet, melynek hatalmas sikere volt.

– olvassuk a Wikipédián.

Ebből nekünk most Sedelmeyer neve fontos, aki korának kiváló pr-menedzsere volt, Munkácsyt és művészetét úgy kezelte, ahogy ma kezelnének egy igazi szuperprodukciót: A témaválasztástól kezdve a munkakörülménykeig mindenbe beleszólt, ugyanakkor mindenből a lehető legjobbat biztosította, a hírverésről és a szervezési munkálatokról nem is beszélve. Művelt, sokat olvasó emberként egyáltalán nem kizárt, hogy olvasta az Anna Kareninát, s hogy a kép ötletét onnan merítette.

De akkor kiről mintázta Tolsztoj Mihajlovot?

Márk Antokolszkij

Márk Antokolszkij

Nem mintha mindenáron konkrét személyeket kéne keresni a karakterek mögött (sőt! egyáltalán nem kell), de itt véletlenül adódik egy lehetséges megoldás, ami annál is valószínűbb, mivel Mihajlov – habár csak mellékszereplő – olyan mélyen kidolgozott, jól ismert karakter, hogy legalább egy konkrét képzőművésznek állnia kell a hátterében. Szintén Lipp szerint ez Márk Antokolszkij szobrászművész lehetett, aki egyébként jóban volt Munkácsyval is. Antokolszkij naplójából kiderül, hogy Munkácsy járt nála párizsi műtermében, s mindketten nagy rajongói voltak Repinnek (Antokolszkij közeli barátja is).

Így tehát mégiscsak van kapcsolat a XIX. század egyik legnagyobb regényírója és a magyar festőgéniusz között.

_______

*Németh László fordítása

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s