Hippopotomonsztroszeszquipedaliofóbia

Naplovam

Nálatok laknak-e fóbiák? Nálunk nem nagyon. Nálunk inkább ilyen igazi rettegések, például félelem attól, hogy kiderül, végérvényesen és visszavonhatatlanul bebizonyosodik, amit úgy is tudunk. Mondjuk, hogy valaki (akár mi magunk) rettenetesen hülye. És hát az, hogy a hülyeség nem fáj – mint tudjuk -, nem igaz. És ezen semmiképp nem lehet változtatni, még akkor sem, ha nagyon sokáig, kitartóan és folyamatosan félünk tőle. Fáj az.

Ez megalapozott félelem, nem úgy, mint a Hippopotomonsztroszeszquipedaliofóbia esetében, ami egyébként annyit tesz: hosszú szavaktól való félelem. Képzeljük el a pácienst, akivel közölni akarják ezt a diagnózist. Hogy adják be neki? Haha.

A hosszú szavak persze félelmetesek, meg a hosszú szövegek (azok nagyon), de az igazán félelmetesek a rövidek, mindig a rövidek. Amik olyan egyszerűek, mint egy faék, épp ezért kikezdhetetlenek, nincs rajtuk fogás. Rövid szavak, rövid mondatok.

“Nem úgy van.”

“Nem érted.”

“Nem szeretem.”

“Jól van.”

“Takarodj.”

“Kuss.”

“Elég volt.”

“Semmi.”

“Kár.”

“Sajnálom.”

“Igen.”

“Nem.”

De ha jobban meggondolom, úgy látom, mégiscsak vicces. A tudomány is vicces. Minden vicces.

Reklámok

One thought on “Hippopotomonsztroszeszquipedaliofóbia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s