Kis könyves gyónás

Naplovam

Lehet, hogy csak arról van szó, hogy követem a trendet, de nálam a nyár meg a tél a kiugróan magas könyvvásárlások évszaka (de… ha jobban belegondolok, tavasszal is szoktam könyvet venni, készülve a nyári olvasgatásokra, és ősszel is, készülve a téli estékre. Hm, na jó, azért megállja a helyét a nyár-tél, mégiscsak olyankor vagyok a legfelelőtlenebb).

booksAz történik, hogy mondjuk megrendelek egy antikvár könyvet, amit könyvesboltba szállítanak ki, tehát bemegyek, hogy átvegyem, ha már ott vagyok, körülnézek, és innentől tudjátok. Ha szoktatok könyvesboltokba járni. (De ugyanezt tudom csinálni online is: Rákeresek a könyvre, megvan, amiről eszembe jut egy másik, az alatt meg feldob egy harmadikat, amit pont tényleg de rég kerestem…)

Részben amiatt írom ezt a posztot, hogy a Helikon Zsebkönyvek kiváló sorozatát a figyelmetekbe ajánljam, vagyis: bűnözzetek ti is. Nem olyan nagy bűnözés egyébként, pont arról van szó, hogy világraszóló klasszikusok, olcsón. Nagyon nehéz ellenállni a 999Ft-os könyveknek, ráadásul legutóbb egyet fizet, kettőt kap akció volt belőlük (két könyv egy ezresért!), így aztán minden olyat megvesz az ember, ami hiányzik a polcáról (mert költözéskor elveszett, kölcsönadta, vagy nem is hiányzik, de legyen meg a gyereknek is külön stb, ismeritek ezt). Alice Csodaországban, Kafka-novellák, Nietzsche, Szerb Antal… nem is sorolom, itt megtaláljátok őket.

Az egész sorozat szellemes, a dizájn úgy egységes, hogy közben tele van ötlettel. Meg ilyeneket is csinálnak:

helikon-zsebkonyvek

De bevallok mást is, ha már itt vagyunk a klasszikusoknál. Általában nem hoznak lázba az újrafordítások (érdekelnek, de nem várom őket izgatottan), de Camus L’Étranger-je igen. A Gyergyai Albert fordította változatot (Közöny) akár az egyik kedvenc könyvemnek is nevezhetném, ha szoktam volna kedvenc könyveket megnevezni (igen ritkán és más szempont alapján). Annyi biztos, hogy idézni is szoktam belőle, szóval, közel áll hozzám. Nagyon kíváncsi vagyok az újrafordításra, ami – az eredeti címet megőrizve – Az idegen, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, Ádám Péter és Kiss Kornélia fordítása. Annyit máris el tudok róla mondani, hogy igen szép könyv, keménykötés, védőborító, ostyaszínű lapok, szóval nagyon várja, hogy olvassam is, ne csak nézegessem.

camus-az-idegen

Lássuk, mi van még. Van például egy olyan becsípődésem, hogy még akkor is megveszem az egyes filmek alapjául szolgáló könyvet, ha már véletlenül láttam a filmet (most nyáron is ez történt, persze nem volt nehéz így alakulnia a sorrendnek a Jules és Jim esetében), aztán van olyan, hogy megveszek olyan egyszerhasználatos könyveket, amik csak felvillantanak valamit, de összefoglalónak jók (meg hátha a gyerekeket érdekli), ezen a nyáron a Tiltott könyvek és a Mindent a szerelemért voltak ilyen beszerzések. És meggyónom az olaszországi vásárlást is: egy szakácskönyvet vettem – tekintettel a nemlétező olasz tudásomra, ez is bátor húzás volt -, amiből még nem főztem, de télen úgyis sokkal több ok és idő van a forró konyhára, ugye.

Hát így állunk (na persze, mindent azért én se vallhatok be), mindeközben egy klasszikust olvasok újra, amit nemhogy nem idén vettem, de nem is én, hanem a szüleim, valamikor a hatvanas években. Azzal a reménnyel, hogy a házikönyvtárnak mindig van (volt, lesz) értelme. Illetve, ha mégsem, akkor így jártunk.

Illetve, dehogynem!

Most jut eszembe, az egyik legnagyobb könyvtáros azt mondja:

A könyvtárrendezés
a kritika egyfajta csendes
és szerény művészete.

(Jorge Luis Borges: 1964. június c vers, f. Somlyó György)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s