Vissza csak visszafelé

Naplovam

Gőzöl az agyam.

Tegnap megint úgy éreztem magam, mint aki visszalépet az időben néhány évtizedet, oda, amikor a dolgok vagy nem voltak vagy csak hosszas sorban állással lehetett őket megszerezni.

Van egy bolt, ahol a cipőfestéshez veszem a cuccokat (nem is titok, a WestEnd hobbiboltja az), amiben sokadik hete nem kapok meg festékeket. Értsétek úgy, hogy amióta megvettem pl. az utolsó szürkét, minden héten egyszer megkérdezem, hogy nincs-e, és mindig a legtermészetesebb közönnyel válaszolják, hogy nincs, csak az van, ami kint van az állványon. Az állványon pedig egyre kevesebb dolog van, egyre kevesebb szín.

Ezen én már most egy kissé felbosszantottam magam, de hát mit tehet arról az eladó?, úgyhogy nem kérdeztem semmit. Legközelebb azért mégis megkérdezem, hogy tényleg csak az én kiszolgálásomra voltak-e berendezkedve vagy esetleg azután is tartanak majd festékeket, hogy én megvettem őket? Mert igény az lenne rá.

Aztán gondoltam, bevásárolok, telepakoltam a kosaramat élelmiszerrel, épp csak annyival, amennyi aznapra kell, meg a másnapi szendvicshez a gyerekeknek, a Spar pénztárnál viszont akkora sorok álltak, amibe normális ember nem áll be. Megszámoltam, minden második kassza működött, mindegyiknél 10-15 ember állt már. Nincs az az idióta, aki beáll egy pénztárhoz tizenhatodiknak. Ha mindenki 3 perc alatt végez… számoljuk ki.

Ezek után még benéztem egy másik Spárba a Nyugatitól nem messze, ahol pedig nem volt semmi. Ezt értsd úgy, hogy semmi olyasmi, amiért a boltba szokás menni, semmi olyasmi, amit venni akartam, ami mégis volt, az meg úgy nézett ki, mintha legalább egy hónapja ott rohadna, hányingerem lett tőle.

És akkor az ember mérgében fogja magát és bemegy egy dohányboltba, amin egyszerűen nem lehet nem röhögni, kínjában, hogy hogy az iste bánatban létezhet ilyesmi, mint Nemzeti Dohánybolt. Nyitva, nincs nyitva, meddig nyitva, egyáltalán hol, hol van. Mi a franc ez? Kinek a szörnyűséges utópiája?

És ez nem egy nap, nem csak tegnap. Elég végigmenni a körúton, végigmenni bárhol az utcán, nyitott füllel, hallgatni, hány ember káromkodik tehetetlen dühében, nézni, hányan fordulnak ki az utcára idegesen, hányan morognak maguk elé átkokat minden egyes nap.

Eljutottunk az  éjjel-nappal (legalábbis későig masszívan) nyitva tartó szupermarketektől, amikben mindent egyszerre és könnyen megvettünk, ezekig a furcsa, örökké üres vagy túlzsúfolt helyekig, tehát örömmel jelenthetem, hogy nemzeti büszkeséggel szarunk bele még a fogyasztói társadalomba is, és öles, bokáig fosott léptekkel szaladunk visszafelé. Haza és haladás.

Reklámok

One thought on “Vissza csak visszafelé

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s