Ez a város követ csak*

A város édes kétszersült, igazi
lakói száraz kőanyák és bronz költők,
valami titokba néznek a fejünk
fölött, elpirulok tőlük idebent,
a szívem egy kattogó, őrülten izzó,
örökre beragadt kenyérpirító.

A város jeges szélvédő, minden
látványosság odaát van, ha
hunyorítok, jól kivehető foltokban
megvan mind, lassan kifehéredik,
az én szívem egy mélybordó,
műanyag flakonos jégoldó.

A város franciasaláta, mikor már
valaki kihányta, terein a zöldek tőlem
örököltek egy belső biztatást, hogy nincs
veszve semmi, csak hajtás, hajtás, mert
az én szívem egy burjánzó fátum,
jótékony hatású trágyakoncentrátum.

A város perforált appendix, úton
a kórház felé, a mentők megmentik, aki
ennyi gennyel a hasüregében is bízik
a tudományban, annak jár a gyógyulás,
az én szívem megmentők szive,
egy hideg, éles sebészszike.

A város betonkék fejfájás, az összes
parkolóóráján figyelmeztetés, hogy
kérdezze meg orvosát vagy gyógy
szerészét, a kockázat ingyen van,
a szívem alig hallható fémes koppanás,
kétszázötven gramm káros mellékhatás.

A város nagy csomó akármi, néhány
pontjáról ragyogón belátni a szoknyája
alá, és meg lehet simogatni a tornyait,
szelíd szörny a maga labirintusában
bűzölög és fölragyog, mert ez a város
csak te lehetsz és veled én vagyok.

_________

*A cím idézet Konsztantinosz Kavafisz A város című verséből (Faludy György fordítása)

Reklámok

One thought on “Ez a város követ csak*

  1. Konsztantinosz Kavafisz

    A VÁROS

    Azt mondtad: – “Más országba megyek, másik tengerhez,
    és más várost találok, ennél jobbat és szebbet.
    Bármit teszek, a sors itt lesújt rám, újra s újra,
    szívem megállt s elporlik, mint sírjában a hulla.
    Meddig maradjak még itt, s tegyem magam tönkre
    e pusztaságban? Szemem hiába tekint körbe:
    csak fekete romokat látok, bármerre nézek.
    Nincs maradásom többé, felõrölnek az évek.”

    Nem találsz majd más tengert, nem találsz más országot.
    Ez a város követ csak. Régi utcáit járod
    máshol. Aztán megvénülsz az ismert környezetben,
    és a házak körötted is azonosak lesznek.
    Bárhová mégy, végül csak ideérsz. Ne reménykedj!
    Vihet hajó vagy mûút: nem visz el innen téged.
    Ha a világ egyik kis sarkában megölted
    magad, elpusztítottad vele az egész földet.

    (Faludy György fordítása)

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s