Biztató

Biztatom magam a nagy süketségre,
tavasztól őszig, ahogy egyre tompább
lesz az élet,
álldogálok nyitott szemmel, erőt gyűjtök
kéttenyérnyi fényben. Az árnyékom is
egyre kisebb,
térdig ér a szára, körbefutó tekintetem
nem talál magára. Monoton síkokon
nyomorgok, ki nem kelő lárva,
készítem a szívem örök hóvakságra.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.