Gondoltam, apa

Ez egy 2009-es vers, 2010-ben Németh Kriszta mondta el az Intro Rádióban, a szöveg alatt meg is lehet hallgatni. Június harmadik vasárnapja az apák napja, ezért kerül most ide.

Gondoltam, apa

Gondoltam, írok egy verset rólad,
megkapó apropó vagy,
ahogy emlékszem rád, hogy
pipára gyújtasz, közben elveszik a kezedben
a gyufásdoboz.

A város földszinti ablakai most tükrök,
a bal szemem mindegyiken vakfolt.
Mintha csak homlokzatuk lenne,
a házak most úgy állnak,
hiába szeretnék bentről nézni erre
a sápadt utcára, nincs egyetlen
belső terem, tető meg lehet, hogy nem volt.

Egy névre szóló doboz,
épp beleférsz,
fedelén fenyőágak,
hazai hagyomány
mielőtt földet hánynak
fölénk.

A földszinti tükrök mind vakfoltok
a bal szememben, a jobb az,
amivel magamra merek nézni.
Sírj! – mondom,
és az öklömmel dörzsölöm
le a Holdról az összes foltot.

Gondoltam, írok egy verset magamnak
de a szavak magukba szakadtak:
pipafüst
könyv
fenyőtoboz
óriás
az apám
a világ
gyufásdoboz

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.