Kis ajándék, kedves olvasóimnak.

Biznisz

Civilizációs sebekre tapasztom a szlogeneket
(Borotválkozzon ön is Occammel!), mintha
gyógyszert akarnék eladni haldoklóknak ‒
nincs orvosság, de nekik mindegy,
nekem meg mégiscsak élnem kéne
valamiből ‒, úgy tűnhet, hogy az
elmúlással járó nagyvonalúságra játszom,
pedig csak szégyellem magam, hogy
néha kiköpök ezt-azt, amitől nem tudok
másképp megszabadulni, én vagyok a lélek
bodybuildere, erre gyúrok, naponta
szaporodnak a láthatatlan izmaim,
vérig sértenek, de cserébe esténként
a felcsatolható, vastag, fekete, általános
műveltségemmel boldoggá teszek valakit.