[mi az köztünk]

1.

nagy vonalakban hallgatom csak amiről nagy vonalakban beszélsz kész röhej
egy vázlatos szeretkezés valami bénán elszemérmeskedett ijedtség közénk
lövell egy csipkét vagy fátylat nem mondod ki hogy úgy megbasználak és én
nem mondok semmit vagy nagyon keveset teli arccal a holdnak fordulva nem
éri meg nem tudom van-e bármi vágyad a nyálam mézzé sűrűsödik a mézed
csonttá szárad megágyazok a nyugalomnak szerencsétlen botlásnak megágyaz
nekem a bűntudat a többi ágyazzon magának

2.

kiteszlek a szemem sarkából félelmetesen gyenge vagy de
zsarnok satuba fogsz lógok mint meglazult zsanéron a
kredenc ajtaja kiteszlek mondom morzsás selyempapírral
bélelt űrre kéne rácsukódnom a szavaid zsírja fröccsen
szét elhajolok billeg a lélek a párkányokon neked ez titok
odaadom minden szavad használt irodalom gyűrt papír
foszló anyag a cérnavékony fogódzód te vagy

3.

csak el ne sírd magad nagyon félek a tartást hagyd meg nekem
ne áztass ne szúrj belém újabb élményeket és ne ússzunk együtt
a másik bójáig nekem itt elég ez a lebegő száraz egyre ritkuló
levegő

4.

elvállaltam mindent kesernyés erővel úgy értem vállban
a nyakszirttől a vállig fémesülő keménységgel álltam minden
vádat minden kérdőjellel együtt görbén ha felkiáltasz azt is
szemlesütve szóval tényleg mindent bőgve rúgva ütve
a te elhallgatásod rajtam az átok szögre akasztasz mint
megunt kabátot esküszöm hogy nem bújsz belém többet
gondolom amikor megvillan egy sóhaj a torkodon

5.

kivégzés lesz ezt mondja az ablakon kívül susogó ismeretlen
nyelvű sirokkó szél trükközik nekünk a hajamba kap megtép míg
arról beszél hogy mi fontos jön a tél ne tegyek el semmit ne hagyjam
hogy eltegyél arról susog arról sziszeg arról liheg hogy jön
a tél ettől tartok ettől félek ráz a hideg jó lenne ha érteném

6.

előttem hasal egy öntudatlan pillanatod amikor olyan
őszintének tűntél mint a burokban érlelt keserűség maradjak
bontatlan élvezeti szelence így üdvözül a medence tájékán
a félelmetes játék egy osztás oda és kettő lesz ide ember
embernek várj még nem tudom mije

7.

az égből öntik a szemetet első félve várt eső közben
egy csuklya alól monitor szempár mi villog azt nézem
de megyek már dolgára siet a nő a kirakatban valahova
be kell állni mielőtt mind ránk zuhan a durván és
fölöslegesen kimondott szavak köztük az elharapott
hallgatás de az égből öntik a szemetet közben
a celebek meg arról hogy a szeretet

8.

délig várok mint egy idült törzsvendég nyitnak a bárok
két fél deci jó tömény sós könny a csatornákon csorog
tudatlan ébredés éjfél vagy dél neked mindegy nekem
meg kevés ahhoz hogy behatároljam nézem a napot
nézem a holdat feszes a rendszer fűzőbe rántva buggyan
a melle a holnaputánnak elsétálok az ablakig bután majd
várok még hajnalig

9.

a hegytetőről mintha ellátnék az óceánig lehetetlen
szórakozni járok ide leázik rólam a pillanat párát
és hurkot vet azon lóg egy kulcs nincs hozzá zár
olyan mint egy szikkadó földrész belátható félkész
rendszer előttünk bedőljünk vagy csak görnyedve
hányjunk szabadra virágra vállvetve világba
elölről hátra aszályból a szájba

10.

almazöld ma minden egy kicsit csak te barnulsz bele a
készülődésbe itthagylak mintha ittfelejtenélek bambulsz
még utánam nyomomban ócska szenny az összes kincsed
elfordulok mint a genny buggyan elő belőlem minden

11.

hát visszanézek fejem a falba mit képzeltem
ez valami vad románc a francokat áll a béna
kézben béna toll fogamról pattog a zománc
markolj belém markolj ha mersz
és ugass ha nem szakad a lánc

(2009)

mi az köztünk

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s